A mi két versenyzőnk kicsit izgult, mivel eddig még nem bizonyíthatta rátermettségét ilyen versenyen.
Mikor megérkeztünk összefutottunk egy kedves ismerősünkkel, Szilárd tiszteletes úrral (volt belényesi segédlelkész), aki sok sikert kívánt a két versenyzőnek.
A szervezők négy csoportot alakítottak ki, osztályonként egyet-egyet. A képen a negyedik osztályosok csoportja látható.
Miután minden gyermek sorszámot húzott, kezdődhetett a selejtező. A versenyzőknek egy verset kellett előadniuk.
Mónika Zelk Zoltán: Ákombákom című versét szavalta el.
Sajnos, a videó elejét elügyetlenkedtem, de a meglévő felvételből is látható, hogy milyen bátran és ügyesen mondta a verset a mi versenyzőnk.Úgy gondolom, mindnyájan büszkék lehetünk rá.
Lion Kányádi Sándor: Kelekótya - lapótya című versét adta elő. Megbírkózott a feladattal, ügyesen helytállt, és továbbjutott a döntőbe.
Ez a felvétel, nem a selejtezőn, hanem ebédszünet után, a kézműves foglalkozás közben készült, amikor minden döntőbe jutott tanulónak újra el kellett mondani a versét kamera előtt.
Ellátogattunk a Csonka toronyba, ahol sok érdekes dolgot tudhattunk meg Arany Jánosról, híres nagyszalontai költőnkről. Legjobban a Toldi Miklóst ábrázoló szobor keltette fel a gyermekek érdeklődését, amint puszta kézzel viaskodik két farkassal. Jó volt lenézni a 22 m magas toronyból, és fentről nézni a város utcáit.
Belényes körzetéből hat gyermek vett részt ezen a szavalóversenyen, Köröstárkányból ketten, Várasfenesről Palkuc Vivien, Belényesújlakról Boros Borbála, és a mi két büszkeségünk.
Délután a döntőbe jutottak színpadra álltak, és több mint száz ember előtt mutatták meg tehetségüket. Lion a Napsugár gyermekfolyóirat és szalontai polgármester különdíját nyerte a döntőben nyújtott teljesítményéért.
Gratulálunk Lionka, nagyon bátor és ügyes voltál, dicsőséget hoztál iskolánknak és tanítódnak.
