2014. január 30-án, az első félév utolsó napján tanultuk ezt az éneket, az imahétre készülve. Nagy örömünkre, még az előkészítő osztályosok is azzal dicsekedtek, hogy el tudják játszani. Legyen ez egy emlékkő, amelyet hálából állítunk életünk egy szakaszának sikeres lezárásánál. Bár még nem tökéletes, de benne van a szívünk és a lelkünk, ami kijavítja a hibáinkat, igaz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése