2010. júniusában, a Gyermeknapot együtt ünnepelhettük mézgedi barátainkkal. Miután vendégeinket köszöntöttük az osztályunkban, utunk a belényesi csokigyárba vezetett. 
Ott megtudhattuk, hogy az alapanyagot Belgiumból hozzák, onnan, ahol a legfinomabb csokikat készítik. Minden gyermek kapott egyszer használatos hajhálót, és műanyag zoknit, nehogy valamilyen szennyeződés kerüljön a nyalánkságba. Először a melegszobába vezetett az utunk, ahol az alapanyagot felolvasztják. Itt, egy megnevezett edénybe sorra mindenki belenyújthatta az ujját, és megnyalhatta, hogy milyen íze van a folyékony csokinak. Majd megcsodáltuk a gépeket, és a futószalagon vonuló csokikat. A dolgozók gyors munkáját ámuldozva néztük, akik percenként több mint száz csokiba raktak pálcikát, majd csodálkoztunk azon, hogy milyen gyorsan csomagolják be a kész terméket. 
A tulajdonos megengedte, hogy mindenki kihúzzon egy csokit a futószalagon levő formákból, s azt ízlelgetve néztük tovább a csomagolás folyamatát. Mindenki jó szájízzel és egy doboz csokival folytathatta útját.
Utunk a múzeumba vezetett, ahol sok szép érdekes tárgy repített vissza bennünket őseink idejébe.
Legjobban a katonarukák és a fegyverek nyűgözték le a gyermekeket.
A múzeumi látogatás után csillapítottuk étvágyunkat egy-egy pizzával.
Majd a játszótér hívogatására mondtunk igent, és feledkeztünk bele a játékba.
Játszva, tanulva, szórakozva telt el ez a nap, a gyermekek örömére.
Ott megtudhattuk, hogy az alapanyagot Belgiumból hozzák, onnan, ahol a legfinomabb csokikat készítik. Minden gyermek kapott egyszer használatos hajhálót, és műanyag zoknit, nehogy valamilyen szennyeződés kerüljön a nyalánkságba. Először a melegszobába vezetett az utunk, ahol az alapanyagot felolvasztják. Itt, egy megnevezett edénybe sorra mindenki belenyújthatta az ujját, és megnyalhatta, hogy milyen íze van a folyékony csokinak. Majd megcsodáltuk a gépeket, és a futószalagon vonuló csokikat. A dolgozók gyors munkáját ámuldozva néztük, akik percenként több mint száz csokiba raktak pálcikát, majd csodálkoztunk azon, hogy milyen gyorsan csomagolják be a kész terméket. 
A tulajdonos megengedte, hogy mindenki kihúzzon egy csokit a futószalagon levő formákból, s azt ízlelgetve néztük tovább a csomagolás folyamatát. Mindenki jó szájízzel és egy doboz csokival folytathatta útját.
Utunk a múzeumba vezetett, ahol sok szép érdekes tárgy repített vissza bennünket őseink idejébe.
Legjobban a katonarukák és a fegyverek nyűgözték le a gyermekeket. 
A múzeumi látogatás után csillapítottuk étvágyunkat egy-egy pizzával.
Majd a játszótér hívogatására mondtunk igent, és feledkeztünk bele a játékba.
Játszva, tanulva, szórakozva telt el ez a nap, a gyermekek örömére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése